Bökkenő a babaváró hitellel: erről megfeledkeztek a bankok?
Még csak most tanulják a bankok, miként is érdemes kezelni a babaváró hitelt a kockázatkezelésben és az eszköz-forrás menedzsment (ALM) területén – hívta fel a Portfolio figyelmét Hoós János, az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője. A babaváró hitel ugyanis nem egy szimpla jelzáloghitel vagy személyi kölcsön: a demográfiai bizonytalanság miatt az aktuáriusi módszerek is elengedhetetlenek a várható banki pénzáramlás előrejelzésében.
A bankok jó része jelzáloghitelként tekint manapság a babaváró hitelre, ami nem véletlen: a hosszú lejárat, a nagyobb hitelösszeg, az állami kamattámogatás és a hitelbírálat egyes elemei miatt is inkább a lakáshitelekre emlékeztet a termék, mint egy személyi kölcsönre. Utóbbihoz inkább az ügyfelek nézőpontjából áll közel a termék: szabad felhasználású, ráadásul jelzálogot sem kell bejegyeztetni hozzá, így egyszerűbb és gyorsabb felvenni.
Van egy komplex tényező azonban, ami miatt bonyolultabb és több ez a termék egy szimpla jelzáloghitelnél vagy egy személyi kölcsönnél a bankok számára: a várható demográfiai folyamatokat is figyelembe kell venniük a várható cash flow előrejelzése során, ráadásul nem csak az országos adatokból, hanem a saját, újonnan felépülő babaváró hiteles ügyfélkörük tapasztalati gyermekvállalási adataiból is érdemes egyre növekvő mértékben meríteniük – hangsúlyozta Hoós János.
Ez persze nem könnyű, a babaváró hitel sajátosságai a biztosítóknál már régóta alkalmazott demográfiai előrejelzést, aktuáriusi módszereket igényelnek. Mint ismert:
az első és a második „új” gyermek érkezésekor három évre felfüggeszthető a hitel törlesztése, vagyis már ekkor eltér a cash flow egy hasonló jelzáloghitelétől,
a második és a harmadik „új” gyermek érkezésekor az aktuális tartozás 30%-át, illetve 100%-át átvállalja az állam, vagyis refinanszírozásra, előtörlesztésre kerül a hitel, ami szintén nem megszokott ilyen (várható) arányban a jelzáloghitelek és személyi kölcsönök területén,
a babaváró hitel elő- és végtörlesztéséért nem számíthatnak fel díjat a bankok.
Egy jó példa arra, hogy a fentiek mennyire megboríthatják a hagyományos banki logikát, hogy az Erste Bank jelezte a napokban: babaváró hiteles ügyfelei 46%-ánál már fel is függesztették a törlesztést (a 12. magzati héttől kérhető ez) a következő 3 évre. Ilyenkor a hitel futamideje 3 évvel megnyúlik, ami ugyancsak nem megszokott a piaci hitelek esetében.
Nem elsősorban a hitelfelvevők várható fizetőképességének meghatározása során van mindennek jelentősége (bár ez sem elhanyagolható), hanem a banki eszköz-forrás menedzsment (ALM) területén – mondja Hoós János. A babaváró hiteleket ugyanis nem állami forrásból nyújtják (ez csak a kamattámogatásra igaz), hanem a bankok saját maguk teremtik elő hozzá a forrást. Mivel a normál banki források (jórészt betétek) többnyire rövid lejáratúak, a kamatkörnyezet pedig bármikor megváltozhat, a hitelintézetek elsősorban kamatswapok segítségével védekeznek a kockázatokkal szemben.
A visszafizetés várható ütemezésében (portfóliószinten), és ezért a források megfelelő lejáratának, szerkezetének kialakítása során is nagy jelentősége annak, hogy az ügyfelek hány százaléka mikor és hányadik babáját fogja a futamidő során „felmutatni”. Mivel teljesen új termékről van szó, a bankoknak rendszeresen érdemes beépíteniük számításaikba frissen szerzett tapasztalataikat, és ha szükséges, új folyamatokat, új ajánlatokat kidolgozni e tapasztalatoknak megfelelően.
