top of page

Megérkezett a CSOK Plusz: kik fognak kaszálni rajta és mekkorát?




Szerdán este (2023.10.25.) eldőlt, hogy CSOK Plusz néven minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány 2024. január 1-jétől. A babaváró hitelhez hasonló konstrukció nemcsak más logikára épül majd, mint a most még elérhető "városi" CSOK, de jóval szelektívebb is lesz nála, hiszen kizárja az eddigi igénylői kör mintegy kétharmadát: az új gyermeket már nem vállalókat, az egyedülállókat és az élettársi viszonyban élőket is. Megnéztük, hogy akik viszont igénybe tudják venni a CSOK Pluszt, azok mekkorát nyerhetnek vele egyrészt a hitel-elengedésen, másrészt a piaci lakáshitelekénél alacsonyabb törlesztőrészleten.


A családügyekért is felelős Csák János miniszter bejelentése szerint november közepéig készülhetnek el a CSOK Plusz részletszabályai, tehát egyes kérdések még tisztázatlanok, a lényeg viszont már megvan. Hogy mik a fő különbségek a CSOK-hoz képest, azt a szigorítások és a lazítások egyszerre mutatják.


Szigorítások

  1. Meglévő gyermekek után nem igényelhető: a Hitelintézeti szemlében megjelent tanulmány alapján a 2016-2020 között CSOK-ot igénylők 23%-a vette igénybe a kedvezményt vállalt gyermekre egyetlen bank adatai alapján, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) elemzése szerint pedig 2019 júliusa és 2020 júniusa között a támogatást igénylők 35%-a kérte a CSOK-ot vállalt gyermekre. Ez alapján a korábbi igénylői kör közel kétharmada nem tudja kihasználni jövő évtől a CSOK Pluszt.

  2. Egyedülállók és élettársak nem vehetik fel, csak házastársak: mivel a CSOK Plusz csak új gyermekekre lesz igénybe vehető, a kormány eddig is ismert logikája alapján ebből egyenesen következik, hogy csak házastársak vehetik igénybe, akár csak az eddigi előre megelőlegezett (vagyis előre vállalt gyermekek után járó) CSOK-ot, a 3%-os CSOK-hitelt és a kamatmentes babaváró hitelt. A házasság biztosítja azt a hosszú távú jogi elköteleződést, amire egy előre vállalt gyermek megszületéséhez a kormány szerint szükség van.

  3. Vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitel lesz: ez nemcsak azt jelenti, hogy vissza kell fizetni a tőke jelentős részét (lásd az alábbi táblázatot arról, hogy mennyit), hanem azt is, hogy banki hitelbírálat, tehát hitelezhető jövedelem kell hozzá. A CSOK Plusz számszerű hatásai tehát első körben a bankoknál és a hitelpiacon fognak érződni, ezen keresztül stimulálhatják tovább a lakáspiacot, bár Csák János szerint nem várnak ilyen hatást tőle.

  4. 80 millió (első lakás), illetve 150 milliós (nem első lakás) ingatlanértékig igényelhető: az utóbbi években nem volt ehhez hasonló megkötés a CSOK-nál, ehelyett az ingatlan alapterületét maximálták, új építésű lakások esetében 150, családi házak esetében 300 négyzetméterben.

  5. Telekvásárlásra nem igényelhető: a CSOK esetében még fennálló (a falusi CSOK esetében viszont eddig sem létező) lehetőséget szünteti meg a kormány ezzel.

Összefoglaltuk az alábbi táblázatban, hány millió forint maximális hitelösszegre és hány millió forint tartozás-elengedésre lesznek jogosultak az igénybe vevők. A miniszter szavai szerint a felvehető hitelösszegnél figyelembe veszik a meglévő gyermekek számát, a tartozás-elengedésre való jogosultság esetében viszont ez nem derült ki egyértelműen a szavaiból (annyi biztos, hogy a "második" gyermektől felfelé jár gyermekenként 10-10 millió elengedés). Mivel a babaváró esetében is csak az új gyermekek számítanak a hitel-elengedésnél, ebből indultunk ki itt is.


LESZNEK, AKIKNEK (KÉT ÚJ GYERMEK ESETÉN) AZ AKÁR 30 MILLIÓS FELVETT HITELÜKBŐL CSAK 20 MILLIÓT, ÉS LESZNEK, AKIKNEK (HÁROM ÚJ GYERMEK ESETÉN) AZ AKÁR 50 MILLIÓS HITELÜKBŐL CSAK 30 MILLIÓT KELL TÖRLESZTENIÜK.


Kedvező változások

  1. Hitelelengedés mértéke: ahogy már a fenti táblázatunkból kiderült, a második gyermektől kezdve minden születő gyermek után 10 millió forintot enged el az állam a CSOK Plusz tartozásból (ahogy említettük, itt még az nem egyértelmű, hogy a második gyermek meghatározásánál figyelembe vehetők-e a meglévő gyermekek, de feltételezzük, hogy nem). Mivel a babaváró hitelnél az elengedés mértéke a 2. újonnan születő gyermek esetében jövőre 3,3 millió forint, a 3. újonnan születő gyermek esetében pedig akár 11 millió forint is lehet, egészen nagy hitel-elengedéshez juthatnak a friss családalapítók, ha kombinálják a CSOK Pluszt a babaváró hitellel.

  2. Idősebb nők is igénybe vehetik átmenetileg: előre vállalt gyermekre eddig olyan házaspárok vehették igénybe a CSOK-ot, amelyekben a nő 40 év alatti volt, ehhez képest lazítást jelent, hogy a várandósság 12. hetét már elérő, idősebb női taggal rendelkező is igénybe tudják venni 2024-ben és 2025-ben a támogatást.

  3. Akár 10%-os önerő: ez az elsőlakás-vásárlókra lesz érvényes, ahogy egyébként az MNB javaslatában a nem CSOK-os hitelekre vonatkozóan is szerepel ez. A CSOK-nak és a babaváró hitelnek eddig sem volt önerőszükséglete, a CSOK-hitelnek viszont igen: a legalább 20%-os önerővel egyenértékű 80%-os hitelfedezeti korlátot ezek sem léphették át.

  4. Az első évben nem kell tőkét fizetni, csak kamatot: államilag támogatott hiteleknél ez eddig nem volt jellemző, de a bankok piaci kínálatában mostanában ismét előfordul. A 3%-os kamatozású hiteltörlesztéshez képest 20 éves futamidő esetén ez az első évben mintegy negyedével alacsonyabb elsőéves törlesztőrészletet jelenthet (lásd az alábbi táblázatban a törlesztőrészleteket).

  5. Gyermek érkezésekor egyéves moratórium kérhető: egy évig tehát egyáltalán nem kell törleszteni a hitelt, ha egy-egy gyermek megérkezik a vállaltak közül, ez esetben vélhetően meghosszabbodik a teljes futamidő ugyanennyivel.

A CSOK Plusz igazi alternatívája most a piaci hitel. Még ha nem is veszi igénybe valaki ez utóbbi moratóriumot, és nem is vállal második gyermeket, akkor is jóval kedvezőbben járhat a CSOK Plusz igénybevételével, mint egy piaci hitellel, a jogosult gyermekvállalók számára tehát kifejezetten megéri ezt választani. Az alábbi törlesztőrészleteket kapjuk, ha 20 éves futamidővel kalkulálunk, és nem kalkulálunk a második gyermektől járó hitelelengedéssel.


A 15 MILLIÓS HITELÖSSZEG ESETÉBEN HAVI 39 EZER FORINTTAL, 30 MILLIÓS HITELÖSSZEG ESETÉBEN HAVI 78 EZER FORINTTAL, 50 MILLIÓS HITELÖSSZEG ESETÉBEN HAVI 130 EZER FORINTTAL LEHET JOBBAN JÁRNI A CSOK PLUSSZAL, MINT EGY MOST ELÉRHETŐ FIX 8%-OS LAKÁSHITELLEL. A MEGTAKARÍTÁS MINTEGY 30%-OS:



Tisztázatlan kérdések

A november közepére ígért hivatalos szabályokig még sok részletkérdés tisztázódhat, sok más mellett az, hogy

  1. Minden olyan ingatlanra igénybevehető lesz-e (az említett maximális lakásértéken belül) a CSOK Plusz, amire a CSOK, illetve a CSOK-hitel igénybe vehető volt. Valószínűsíthető, hogy igen, de nem biztos.

  2. A "második" gyermektől felfelé járó 10 milliós elengedésnél beleszámíthatók-e a meglévő gyermekek is: ez nem derült ki egyértelműen a Kormányinfón, feltételezzük azonban, hogy a babaváró hitelhez hasonlóan a hitel-elengedésnél csak az új gyermekek számítanak, vagyis csak a második, hitelfelvételt követően születő gyermek után fizeti ki a hitelfelvevő helyett az állam a 10 milliót.

  3. Mennyi idő alatt kell teljesíteni a gyermekvállalást? A babavárónál ez csak első gyermekre vonatkozik, a határidő 5 év. A CSOK-nál és a CSOK-hitelnél eddig egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év, 3 gyermek vállalása esetén 10 év volt, elképzelhető, hogy ez lesz érvényes a CSOK Plusz esetében is.

  4. Mi lesz azokkal, akiknek nem sikerült a gyermekvállalás? Szinte borítékolható, hogy vissza kell fizetni a kamattámogatást, de az nem világos, hogy a CSOK-hitelhez hasonlóan késedelmi kamattal együtt, vagy a babaváró hitelhez hasonlóan anélkül, és hogyha lesz késedelmi kamat, akkor a CSOK jelenlegi szabályozásához hasonlóan legfeljebb 5% lesz-e ez, vagy igazodni fog az általános késedelmi kamathoz, vagyis követi-e a jegybanki alapkamatot.

  5. Lesznek-e a lakásra vonatkozó további elvárások: feltételezhető, hogy itt a CSOK eddig megismert feltételeihez képest nem lesz jelentős változás, így például minimális négyzetméter-feltételeket is teljesíteni kell, de érdemes megvárni a részleteket.

  6. Mekkora lesz a kamattámogatás? A falusi CSOK esetében (pl. meglévő gyermekek után) továbbra is élő CSOK-hitelnél nyáron életbe lépett egy változás, mely szerint az eddigi kamattámogatást (5 éves állampapírhozam * 1,3 + 3 százalék) jövőre csökkenti (5 éves állampapírhozam * 1,15 + 1 százalék) a kormány. Könnyen elképzelhető, hogy ez a kamattámogatási szint lesz érvényes a CSOK Plusz esetében is. Ez elsősorban a bankok számára érdekes, illetve azoknak, akik nem teljesítik a gyermekvállalás, így nagy valószínűséggel vissza kell fizetniük egy idő után az igénybe vett kamattámogatást.


Forrás: Portfolio.hu

Legutóbbi bejegyzések
Archív
bottom of page