Így robbantott szét mindent maga körül a babaváró hitel
Sokak várakozását felülmúló, 352 milliárd forintnyi új kihelyezést hozott fennállásának első 4 hónapjában a kamatmentes babaváró hitel – mutatják az MNB friss adatai. Ez több, mint amennyit lakáshitelből vett fel a lakosság ezen időszak alatt, annak ellenére, hogy októberben már lanyhult a kereslet a babaváró termék iránt. A lakosság teljes banki hiteltartozása még így is csak 79%-a az eddigi csúcsnak, a vállalatoké viszont hamarosan átlépi 2009-es rekordját.
Közzétette ma reggel a bankszektor októberi hitel- és betéti adatait a Magyar Nemzeti Bank. A háztartási adatok közül az idei év sztárját, a babaváró kölcsönt övezi talán a legnagyobb figyelem. Ebből októberben 73 milliárd forintnyi szerződést kötött a lakosság, így átlépte a termék a 350 milliárd forintos határt. Ahogy az alábbi ábráról is leolvasható, augusztus óta már csökken a kereslet a babaváró hitel iránt, ami természetes az indulást követő roham után: bankok beszámolói alapján 40-50% lehetett azok aránya, akik már úton lévő babára vették fel a kamatmentes hitelt az elején, így a szabály szerint a következő 3 évre már a törlesztést is felfüggeszthették.
Mint látható, az augusztusi és a szeptemberi gödör után visszavette a vezetést októberben a lakáshitel a babaváró hitelektől: új szerződéses összege 81,1 milliárd forint volt, ami azonban nem sokkal, 3%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. A babaváró hitel kiszorító hatása nélkül valószínűleg kétszámjegyű növekedést láthatnánk a lakáshiteleknél azt is figyelembe véve, hogy október (novemberrel ellentétben) még erős hónap volt a lakástranzakciók szempontjából is. Ami a lakossági hitelezés harmadik nagy motorját, a személyi kölcsönöket illeti, itt egy év alatt 19%-kal növekedtek az új kihelyezések, ami már szintén lassulást jelent.
A babaváró hitel kellett ahhoz, hogy a lakosság új hitelfelvétele meghaladja az alábbi ábránkon látható 2008-as csúcsot.
Az egy év alatt felvett háztartási hitelek összegét (2257 milliárd forint) tekintve így most értük el az eddigi 2007-2008-as csúcsot.
A szeptemberi 183 milliárd forint után októberben 112 milliárd forinttal vettünk fel több hitelt, mint amennyit törlesztettünk (nettó hiteltranzakciók összege).
Ami az új lakáshitelek kamatozását illeti, 70% felett van azoknak a hiteleknek az aránya, amelyeket 5 évnél is hosszabb kamatperiódussal vesznek fel az ügyfelek, a legfeljebb évente változó kamatozású lakáshitelek aránya mindössze 2-3% volt az elmúlt hónapokban.
Ahogy a banki ajánlatokban és kalkulátorokban korábban már megfigyelhető volt, a hozamkörnyezettel együtt a lakáshitelek kamata is csökkent az ősz folyamán, így októberben átlagosan 4,31%-os kamattal vettek fel lakáshitelt a háztartások az előző havi 4,60% és az egy évvel korábbi 4,94% után. Októberben az összes kamatperiódusban csökkentek a kamatok, az egy évvel korábbihoz képest pedig 15-89 bázispontos csökkenés volt bennük megfigyelhető (különösen a fix kamatozású hitelek olcsóbbodtak).
A személyi kölcsönök kamata 13,5% környékén stagnál, nem véletlen, hogy ezekkel szemben is nagyon vonzó lehetőség a kamatmentes babaváró hitel, amelynek kamata még a gyermekvállalás (5 éven belüli) elmaradása esetén is alacsonyabb lehet egy mostani átlagos személyi kölcsönénél.
Az új kihelyezések meredek emelkedése ellenére a háztartások teljes banki hiteltartozása mindössze 79%-a az eddigi, 2010. októberi csúcsnak (ami persze részben a devizaátértékelődések miatt volt olyan magas). Az elmúlt egy évben 13,6%-kal 6948 milliárd forintra nőtt a háztartási hitelállomány, ezen belül a lakáshitelek 8,8%-kal, a személyi kölcsönök 29,6%-kal bővültek.
Ami a háztartási betéteket illeti, a háztartási hitelek 13,6%-os emelkedése közben ezek állománya 7,6%-kal bővült egy év alatt. Különösen a látra szóló és folyószámla betéteknél látható növekedés, itt 12,6%-os volt a bővülés, miközben az éven belül lekötött betétek állománya tovább apadt. Október végén már a háztartási betétek 73,7%-a hevert lekötés nélkül a számlákon.
Bár az elmúlt hetekben néhány kis- és középbank magasabb kamatozású betéttel is megjelent a piacon, nem valószínű, hogy ez a betéti kamatok szektorszintű statisztikáira jelentősen hatni fog. Októberben az éven belül lekötött forintbetétekre átlagosan 0,21%-os, az éven túliakra 0,73%-os átlagkamatot ígértek a bankok, ez lényegében stagnálást jelent az elmúlt hónapokhoz és az egy évvel korábbi szinthez képest is. A betéti verseny ideje még nem jött el, a bankok tetemes likviditáson ülnek enélkül is.
Miközben a háztartások hitelállomány kevesebb mint négyötöde az eddigi csúcsnak, a vállalatok esetében hamarosan csúcsdöntés következhet. Az elmúlt egy évben 12,9%-kal emelkedett a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya, a némi lassulásban (ez korábban inkább 15% volt) a Növekedési Kötvényprogram október végéig teljesült néhány tízmilliárd forintos kiszorító hatásának is szerepe lehet. A betétállomány növekedési üteme jelentősebben csökkent: az elmúlt egy évben 5,7% volt.
A vállalati hitelezés volumene lényegében ott tart, ahol 2007-2008 táján volt. Az elmúlt egy évben 1165 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a vállalatok, mint amennyit törlesztettek, ezen belül a forinthitelek 652, a devizahitelek 513 milliárd forinttal bővültek egy év leforgása alatt a tranzakciókból eredően.
