Megint nő az alapkamat, izgulhatnak a hitelesek: így kerüld el a törlesztőrobbanást
Folytatódik a jegybank kamatemelési ciklusa: a múlt havi után most ismét emelt a jegybanki alapkamaton a Monetáris Tanács. Mi lesz a hiteleinkkel, a befektetéseinkkel? A lakáshitelek esetében már látszik az előző emelés hatása, és a szakértők szerint további drágulás várható.
Folytatódik az MNB kamatemelési ciklusa, a júniusi 30 bázispontos emelés után most ismét növekedik a jegybanki alapkamat. A Monetáris Tanács friss döntése szerint most is 30 bázisponttal lesz magasabb az alapkamat, amelynek mértéke így már 1,20 százalékos lesz. A Matolcsy György által jegyzett rendelet július 28-án lép hatályba.
Mindez annak tükrében sem meglepő, hogy az MNB már az előző kamatemelés előtt is arról kommunikált, hogy az inflációs kockázatok miatt igyekeznek hűteni a gazdaságot.
Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg
- jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a legutóbbi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba.
Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása
- húzta alá.
A magyar infláció egyelőre nem tört le, a KSH legutóbbi jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,6 százalékkal nőttek. Ez azt jelenti, hogy a 9 éve legmagasabb 2021 áprilisi és májusi számokat is sikerült még egy picivel megfejelni.
Tehát egyelőre nem úgy tűnik, hogy a júniusi alapkamat-emelés elégséges lehet a száguldó pénzromlás letörésére. Kérdés, mit lép majd a továbbiakban az MNB, amely egyébként már június végén megemelte idei inflációs várakozásait 4,1 százalékra, amely már kívül esik a Matolcsy álatal emlegetett 3 plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávból. A legutóbbi jegybanki jelentésben 2022-re az inflációt 3,1 százalékra teszik, 2023-ra pedig szintén 3 százalék körüli inflációra számít az MNB.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy már nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel. Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.
Így hűlhet le a magyar gazdaság
Mindeddig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban. Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.
Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.
Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.
Mi lesz a hiteleinkkel?
Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban tervez hitelt felvenni: a Bankmonitor legutóbbi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy 9-ből 6 nagybank júliustól drágábban kínálja a jelenleg legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú lakáshiteleket, mint egy hónappal korábban. Az áremelkedés nem jelentős: átlagosan 0,22 százalékponttal magasabb júliustól a THM értéke egy 20 millió forintos, 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnek. A lakáshitel kalkulátor szerint 20 éves futamidő esetén ez 2 300 forint növekedést jelentene a törlesztőrészletekben.
Egy 20 millió forint összegű, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetén a kamatot emelő 6 nagybank jelentős része 0,2-0,3 százalékponttal növelte hitele költségeit. Kiderült, hogy a legolcsóbb lakáshitel 0,66 százalékponttal drágult egy hónap alatt:
egy 20 millió forint összegű kölcsönnél a törlesztőrészletek 6 500 forinttal növekednének két évtizeden keresztül, ami teljes visszafizetésben 1,5 millió forintot jelent.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint a kamatemelés egyelőre nem jelentős, így érdemben nem befolyásolja a hitelpiacot. (Bár a 0,66 százalékpontos kamatemelés már figyelmeztető jel.) Ugyanakkor a jegybanki alapkamat újabb emelése a kölcsönök tovább drágulásához vezethet. Márpedig az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, így a drágulás szakértők szerint borítékolható.
Annak tudatában, hogy nem tudni, hol ér véget a kamatemelési ciklus, érdemes a már meglévő hiteleinket is fixáltatni, ha pedig újat veszünk fel, megérheti akár a teljes futamidőre befixálni a kamatokat!
Örülhet, aki befektetne?
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, Magyarország is ehhez igazodott. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak.
Sokan emiatt állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.
Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.
